Bejegyzések

Mennyi nyugdíjra számíthatnak a művészek?

Mégis mekkora lesz a nyugdíja a színészeknek / művészeknek, többek között ez volt a napirendi téma az RTL klub reggelijében, Aradszky László társaságában, aki érintett volt az ügyben.

Az MTV is a nyugdíjról kérdezett

Az MTV január 20.-án leadott jelfogó című műsorában arról kérdeztek, hogy mi várható a nyugdíjrendszer alakulását illetően. A riportban rajtam kívül még Magyarország legnagyobb pénztárszövetségének, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is nyilatkozatot tett.

Fontos tudni, hogy az interjú során cég nevét helytelenül tüntették fel GoldenGate Kft.-nek, helyesen Golden Gate Global Zrt.

Ha a beágyazott videó nem látható, itt megtekintheti.

Szopper Zsófia pénzügyi szakértő TV2 magellán

A TV2 magellán című műsorában Szopper Zsófia Kökény Attila várható nyugdíjáról beszélt.

Sokan gondolják úgy, hogy ez csak egy rossz vicc. Mindenki döntse el maga, hogy megéri e időben gondoskodni magunkról, vagy legalább előre tervezni.

A riportban többek között arról esik szó, hogy mit kell tennünk a havi 200E forintos állandó bevétel (nyugdíjhoz) eléréséhez. Természetesen az egy másik kérdés és az adásban erről nem esik szó, hogy mely pénzügyi termékek, konstrukciók alkalmasak igazán egy örökölhető, átruházható privát nyugdíjalap megteremtéséhez.

Menni, vagy maradni? Ez volt a kérdés az RTL klub műsorában.

Barabás Évával az RTL klub reggeli műsorában a sokak által megkapott Országos Nyugdíj-Biztosítási  Főigazgatóság által kiküldött levelet elemeztük. Ennek kapcsán azt boncolgattuk, hogy érdemes e visszalépnünk az állami nyugdíjrendszerbe, vagy tartsuk fenn továbbra is a már meglévő magánnyugdíj pénztári tagságunkat.

Az alábbi riportban többek között erről volt szó és hogy milyen esetekben érdemes jobban megfontolni az átlépést.

A nyugdíj újratöltve

Nagy port vert fel a kormány szerdai bejelentése, amely szerint, aki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, az állami nyugdíjat egyáltalán nem fog kapni.

Van azonban két olyan pont, ami miatt ez a megállapítás ebben a sommás (egyesek szerint diktátum) formájában nem egészen korrekt:

1. fizetjük a nyugdíjjárulékot. A járuléknak éppen az a lényege, hogy valamit fizetek, és később kapok belőle vissza. Éppen ezért nem fogják ezt a későbbiekben járuléknak nevezni, hanemadónak.
2. a másik fontos részletről pedig a hvg. hu internetes portálon olvastam: “Ám a szerzett jogok – ily módon a nyugdíjjogosultság – védelme a hatályos törvények szerint mindenkit megillet, ezért aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, annak jár állami nyugdíj – hangsúlyozta a hvg.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő. És ez szerinte független attól, hogy a jogosult visszalép-e az állami pillérbe, vagy sem.

Aki tehát a nyugdíjkorhatárt eléri, azaz legalább 62 éves és van 20 év szolgálati ideje, hiába marad magánnyugdíjpénztár-tag, meg kell, hogy kapja nyugdíjának a 75 százalékát az államtól.”

Azt mondták, hogy aki visszalép, annak a magánnyugdíjpénztári befizetéseit az állami rendszerben is jóváírják. Nagy kérdés számomra, hogy mi lesz például azokkal, akik 1998 óta fizetik a magánnyugdíjpénztárba azt az összeget, amire nem mellesleg éppen az állam kötelezte őket, és sose voltak minimálbérrel (sem) bejelentve??? Nekik már több millió forint van a számlájukon, bizonyos esetekben ez az összeg meghaladhatja a 10 millió forintot is.

A magyar államadósság fejenként(!) közel 2,6 millió forint. Tehát akinek már ezen összeg felett jár a magánnyugdíjpénztári befizetése, az gyakorlatilag már a gyerekének is elkezdte, netán már törlesztette is az államadósságból ráeső részt.

Adok annyira az általam képviselt szakmai színvonalra, hogy folyamatosan olvasok, tanulok, képzem magam, mert csak így tudok lépést tartani a szakmával. Erre nagyon kényes vagyok. Mindennek ellenére elképzelni sem tudom, hogyan fogják megvalósítani, át-/felépíteni az új nyugdíjrendszert, hogyan fogják jóváírni mindenkinek az eddig a magánnyugdíjpénztárakbabefizetett pénzét, hogyan fogják vezetni az egyének befizetését, amikor  sokkal több nyugdíjas van, mint kereső, aki eltarthatná őket. És azt is mindenki tudja, hogy ugyanezen okból kifolyólag a nyugdíjrendszer költségvetésében évről évre ordítóan nagy hiány van.
Arról az apró demográfiai adalékról már nem is beszélve, hogy 2013 után tömegesen mennek nyugdíjba az emberek, és az elmúlt 10 évben a harmincéves gyermektelen nők száma közel megduplázódott. Mindezt persze úgy, hogy távolról sem látszik a szándék az érdemi, strukturális reformokra, vagyis ugyanebben a nyugdíj-koordináta rendszerben kell továbbra is mozognunk.

Személy szerint nagyon kíváncsi vagyok, ki hogyan oldaná meg a problémát. Ehelyett meg is hirdetem az ötletversenyt! Aki tudja a megfejtést, persze szigorúan szakmai alapon, az kaphat  valamit. Mondjuk sűrű gratulációt és minimum egy virtuális vállonveregetést. Még mindig biztatóbb kilátások, mint amik a nyugdíjunkkal kapcsolatban várnak…

Nyugdíj vagy nyögdíj?

Az elmúlt időszakban még a csapból is a nyugdíjpénztárak folytak, csak a körülöttük kialakult helyzetről hallhatunk. Az elmúlt két hétben semmi mást nem tudtam csinálni, csak egyfolytában a klientúrámat jártam végig, hogy mindenkivel átbeszéljük a kérdést.
Sokan mondják azt, hogy a nyugdíjpénztárak eltőzsdézték az emberek pénzét. EZ NEM IGAZ!!!

Ez a fajta szemlélet tipikusan rövidlátó gondolkodásra vall. A részvénybefektetéseket 5 éven belül vizsgálva ugyanis tényleg elképzelhető, hogy bukik rajta az ember. Viszont a részvénytúlsúlyos portfóliók HOSSZÚTÁVRA lettek kitalálva!!! Ha hosszútávon gondolkodunk (márpedig 5 év és az afeletti intervallum már annak számít), akkor az adatok elemzése után mindenki számára belátható, hogy szigorúan, kizárólag és csakis részvénytúlsúlyos befektetési alapokat szabad használni! Ezek ugyanis erre valók.

De nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről is, és induljunk a kályhától!

2008. január 1-vel vezették be a pénztáraknál a különféle portfóliókat. Életkor szerint mindenkit besoroltak valahová. A nyugdíjpénztári tagok nagy többsége a részvénytúlsúlyos alapba került.

Emlékszik valaki arra, hogy mi volt 2008 januárjában? Január 16-án nyílt meg Dobó Krisztina Tér-képzetek című kiállítása Budapesten. Vagy a BKV drágította a jegyek árait, sőt a lakosságnak az áram 2,9%-al került többe, mint 2007-ben, a Volán társaságoknál dolgozó sofőrök pedig sztrájkot hirdettek.

Csak a legfontosabbra nem gondolunk, nem emlékszünk! Egy gazdasági válság kellős közepén jártunk, amikor az árfolyamok elég erőteljesen elmozdultak – lefelé. Ilyen körülmények között kellett elkezdeni a nyugdíjpénztáraknak fialtatni a rájuk bízott pénzeket. Nem lehet ilyen szűk időtávon, ilyen gazdasági körülmények között olyan messzemenő következtetéseket levonni, hogy a nyugdíjpénztárak eltőzsdézik az emberek pénzét. Ha valaki ennek bedől, az csakis a pénzügyi rövidlátása és hozzá nem értése miatt lehetséges.

Van még néhány érv, ami a magánnyugdíjpénztárak mellett szól.

• Az itt elhelyezett pénz teljes mértékben örökölhető.
• A másik nagyon fontos szempont, hogy amit ide befizetünk, az a sajátunk. Magunknak tesszük félre, nekünk ad hozamot, a mi nyugdíjunkat egészíti ki, vagy alapozza meg. Amit ugyanis most fizetünk az államnak mint nyugdíjjárulék, az kizárólag egy célt szolgál: hogy a jelenlegi nyugdíjasokat ki tudja az állam fizetni a következő hónapban. Vagyis az én befizetéseimből más kap nyugdíjat.
• A kormány azzal kecsegtet, hogy ha visszalépek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor kompenzációt kapok az eddig a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegek után. Szép. De miből? Az államadósság közel 20 ezer milliárd forint. Ekkora mínuszból hogyan fizetik ki a kompenzációt? A magyar állam nem fog nyerni a lottón több milliárdot, nincsen amerikai nagybácsija, akitől örökölhetne…
• És akkor még nem beszéltem arról, hogy 2013 után – a jelenleg érvényben lévő törvények és elképzelések szerint – a nyugdíjak adókötelesek lesznek.

Egyszerűen nem tudom megérteni azokat az embereket, akik még mindig abban bíznak, hogy majd az állam megoldja a gondjukat, majd segíteni fog. Mégis miből??? Én Oroszországban jártam egyetemre, ott találkoztam pár olyan nyugdíjassal, akik szintén így gondolkoztak. Hasonlóan néztek ki, és hasonlóak voltak a kilátásaik is:

Öregség és szegénység együtt jár?

Ön milyen életet szeretne Magának, amikor nyugdíjba vonul??? Egy egész életen át tartó munka után nyugodt életre, pihenésre vágyik, vagy számolgatni akarja a pénzt a boltban, hogy jut-e 10 dkg parizerre plusz a liter tejre is???

Élőben a nyugdíjról

2010 október végén Barabás Éva és Szujó Zoltán az RTL klub Reggeli című műsorában
arról kérdeztek, hogy mit érdemes lépnünk a kialakult nyugdíjhelyzetben.

Szükséges e visszamennünk az állami nyugdíjba, ahova eddig a bruttó fizetésünk 1,5%-a került.

Vagy ragaszkodjunk ahhoz a pénzhez, amit eddig a magánnyugdíjpénztári számlákra fizettünk be.

Az alábbi videón a teljes report látható.

“Drágám! Most miből fogunk megélni?”

Sajnos ma az emberek többsége nem gondolkozik előre! Nincs pénzügyi stratégiája a jövőt illetően. A nyugdíj előtt 1-2 évvel kezdenek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mennyi nyugdíjat is fognak kapni! Életünk folyamán közel 40 évet kell dolgozunk ahhoz, hogy nyugdíjba mehessünk. A legtöbb ember nem érzékeli, hogy ez az idő milyen hamar elrepül. Azzal tisztában vagyunk, hogy az államtól nem számíthatunk majd megfelelő nyugdíjra. Ennek ellenére a legtöbben nem teszünk azért, hogy ez másképp alakuljon.

Ahhoz, hogy a nyugdíjunk biztosítva legyen, megfelelően felépített tőkefelhalmozási programot kell alkalmaznunk.

De mi is az, hogy tőke? tőke = pénz x idő.

Első ránézésre nem tűnik túl bonyolultnak… Nézzük meg közelebbről! Ha időben elkezdünk lépéseket tenni, akkor jó eséllyel lesz időnk megvalósítani azt a célt, hogy anyagilag felkészüljünk a nyugdíjas éveinkre. Tételezzük fel, hogy Ön szeretne 15 millió forintot 20 év múlva.

Számoljunk együtt!

Ön szerint mennyi pénzt kellene évente félretenni, hogy 20 év múlva legyen 15 milliója? (Gondoljuk át és mondjon egy számot…)

Kíváncsi az összegre?

Ahhoz, hogy 20 év múlva rendelkezzen 15 millió forinttal, évente 200 000 forintot kell megtakarítanunk. Ez havonta 16 667 forint megtakarítást jelent. Sok? Kevés? Mindenkinek más a véleménye…. Van akinek sok, van akinek kevés… Ezt a számítást személyre szabottan és a céljaihoz mérten kell elvégezni… (Ez a feladata a független pénzügyi tanácsadóknak!)

20 x 200 000 = 4 000 000 forint befizetés, kb. 15 000 000 forint kifizetés (átlag 13-14%-os hozammal számolva)

Ha nincs 20 évünk arra, hogy felkészüljünk a nyugdíjas éveinkre anyagilag, akkor növelnünk kell az éves megtakarításunk összegét, hogy ugyanazt a tőkét tudjuk realizálni, ugyanis a pénzünknek kevesebb ideje van, hogy megfialjon.

Ha ez havonta 25 000 forint megtakarítást jelent. 15 év múlva szeretnénk 15 millió forint tőkével rendelkezni, akkor évente már 300 000 forintot kell félretennünk.

15 x 300 000 = 4 500 000 forint befizetés, kb. 15 000 000 forint kifizetés

Jól látszik, hogy minél kevesebb időnk van a nyugdíjig, annál nagyobb összegeket kell megtakarítanunk éves szinten ahhoz, hogy ugyanazt a tőkét tudjuk elérni, amit szeretnénk.

Hazánkban sajnos az emberek még csak most kezdenek észbe kapni, hogy valamit lépni kell, ha a nyugdíjas éveikben is szeretnék megőrizni az elért életszínvonalukat.

Rá kell ébredni arra, hogy az állam nem fog tudni gondoskodni a nyugdíjunkról, a saját kezünkbe kell venni az életünk irányítását, még mielőtt késő lenne.

Egyetlen egy dolgot nem tehetünk, ha nyugdíjas éveinket a normális, addig megszokott életszínvonalunknak megfelelően szeretnénk élni…

Azt, hogy nem építünk fel egy tőkét, amiből majd ezt az egzisztenciát tartani tudjuk…

Minden év, ami úgy telik el, hogy nincs olyan megtakarítás, amivel az infláció kivédhető, kidobott IDŐ volt, amit majd PÉNZZEL kell helyettesíteni! Minél később kezdjük el, annál több pénzt kell félretenni.

Mindenki eldöntheti, neki miből van több…

Időből, vagy pénzből…

Lássunk tisztán!

A napokban egy neves biztosítótársaságnak az ügynöke megkeresett, és egyórás kötetlen beszélgetésre invitált. Nagyon szívesen el is mentem, persze nem mondtam meg, hogy mivel foglalkozom. Kellemes megjelenése volt a fiatal embernek, nem olyan régen diplomázott le közgazdaságtanból. Szimpatikus volt, a munkájához is értett.

Amikor szóba került az egyik legfontosabb téma, a nyugdíj, akkor elkövetett egy nagyon nagy szakmai hibát. „Önkéntes magánnyugdíjpénztárról” beszélt. Innét is jött az ötlet, hogy foglalkozzak a nyugdíjpénztárakkal egy kicsit részletesebben is.

A mai magyar nyugdíjrendszernek 4 pillére van:

1. állami nyugdíj

2. magánnyugdíjpénztárak

3. önkéntes nyugdíjpénztárak

4. NYESZ számla (Nyugdíj-előtakarékossági számla)

Az elsőt azt nem kell magyarázni, bár a közeljövőben arról is fogok írni, hogyan számolják ki az ember nyugdíját.

A másodikba a magánnyugdíjpénztárakat soroljuk. 1998. január 1-étől lehet valaki magánnyugdíjpénztári tag. Mi, akik rendelkezünk vele, két helyről fogjuk kapni a majdani nyugdíjunkat: egy részét az államtól (ez csökkentett), a másik felét pedig majd a nyugdíjpénztárnak kell kitermelnie.

A harmadik csoportba az önkéntes nyugdíjpénztár tartozik.

Általában a munkáltató fizet nekünk be rá, vagy pedig mi magunk döntünk úgy, hogy félreteszünk pénzt.

Mi van akkor, ha valaki nyugdíjba megy? Kérheti a pénztárban lévő pénzét egyszeri kifizetéssel, vagy járulékos formátumban, amikor havonta, negyedévente vagy pedig évente kapják meg a pénzt. A járadék is lehet határozott tartamú (pl. 5 év), vagy pedig határozatlan.

De mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárral? Mikor juthatunk legkorábban hozzá a pénzünkhöz? Ezzel kapcsolatosan szintén nagyon komoly törvényi előírások vannak, hogy mikor és milyen formátumban kaphatjuk meg a bent lévő összeget. Minimálisan havi 1000 Ft-tal indítható ez a konstrukció.  Ezt csak úgy halkan jegyzem meg, hogy 1000 Ft az mire elég?

Viszont pozitívum, hogy jár utána a 30% állami támogatás.

Hogyan néz ki a pénzfelvétel, ha már legalább 10 éve fizet?

- Ön nem vesz fel pénzt, hanem tovább takarékoskodik

- A megtakarításainak csak a hozamát veszi fel, és ezáltal nem kell megfizetni az SZJA-t és az EHO-t.,

Pár szót a NYESZ-ről: 2006-ban vezették be, és nem más mint egy kifejezetten nyugdíjcélra létrehozott befektetési számla. Áll egy értékpapírszámlából és egy pénzforgalmi számlából. A dolgot úgy kell elképzelni, mintha Ön bemenne a legközelebbi bankba és a folyószámlájára rátenne pénzt. Ezt a pénzt megfogják és átvezetik az értékpapírszámlára.

Ha költségoldalról vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a befektetési portfolió maximum 1%-a, de minimum kétezer forint, amit fizetni kell „számlavezetési díj” gyanánt. Miután ezt egy speciális bankszámlának tekinthetjük, tranzakciós díjai vannak: az első az adott évben mindig ingyenes, utána pedig az adott pénzintézet hirdetménye a mérvadó. Ahhoz, hogy valaki megnyithassa a számlát minimum ötezer forintot kell elhelyeznie rajta, és innentől kezdve szabadon dönthet, hogy mikor mennyit tesz be.

A NYESZ-től az állam még nem vonta meg az állami támogatást, amit bárki igénybe vehet, itt ugyanis nem függ a jövedelmünktől. A mértéke 30% de maximálisan 100 ezer forint (Függ az életkortól, ugyanis akik 2020. előtt mennek nyugdíjba, ott 130 ezer forint a támogatás mértéke! ) Mikor és milyen feltételekkel juthatunk a pénzünkhöz, ha ezt az előtakarékossági formát választjuk?

Csak és kizárólag nyugdíjba menetelkor juthatunk a pénzünkhöz adómentesen! Már a harmadik évben hozzányúlhatunk a megtakarításunkhoz, ha nagyon nagy szükségünk van pénzre, de akkor adókötelessé válik, illetve a megkapott állami támogatás 120%-át kell visszafizetnünk. Csak annak a személynek lehet adómentesen kifizetni a pénzt, aki a szerződés kezdetétől számított legalább 3 év elteltével megy nyugdíjba!

A NYESZnél mindig az ügyfél dönti el, hogy mikor és mibe fektessék be a pénzét. (ez a nyugdíjpénztáraknál nem így van).

A legutolsó variáció pedig a különféle biztosítások, amelyekről már egy korábbi bejegyzésemben elég részletesen írtam.

Kedves Olvasó, most, hogy egy kicsit jobban utána jártunk a dolgoknak, Önnek melyik a szimpatikus ezek közül?