Biztosítás, Blog
Biztosításokról feketén- fehéren
2009 június 9 írta Zsófi · 10 Hozzászólás
Kétlem, hogy van ma olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna legalább egy olyan esetről, mikor a biztosító nem fizetett. Ráadásul pár éve a családomban is volt erre precedens. Ha a hétköznapok emberét kérném meg, hogy alkosson véleményt a biztosítókról, nem hiszem, hogy ezt a jó ízlés határain belül tenné. De most, hogy már a vízcsapból is biztosítás folyik, így érdemes róla beszélni, mert ezek bizony a „népszerűségük” dacára nagyon fontos dolgok.
A mostani bejegyzésemben elsősorban csak az életbiztosításokkal foglalkozom, és azoknak a különböző fajtáival.
-
kockázati,
-
befektetési (un. Unit-linked),
-
vegyes életbiztosítások.
A kockázati életbiztosítást másképpen „ember casco”-nak szoktam hívni, azért, mert csak akkor fizet a biztosító, ha a káresemény bekövetkezik. Például ha Önnek olyan biztosítása van, amely akkor fizet, ha Ön kórházba kerül, és amint ez bekövetkezik, fizet a biztosító. De ha Ön 20 éven keresztül nem élvezi a kórházak vendégszeretetét, akkor egy forintot se fog kapni.
Én azt javaslom, hogy egy sima kockázati életbiztosítással mindenki rendelkezzen. Ez azért fontos, mert ha bekövetkezik a baj, akkor nagyon sok pénzünkbe kerülnek a gyógyszerek, az orvosok, stb. Ezekre a dolgokra a mindennapjainkban nem költünk, általában nem is gondolunk. És itt még nem is beszéltem arról, mi történik akkor, ha a fizetésünk esik ki, és van egy nagyobb hitelünk!
A befektetéssel egybekötött életbiztosításoknak az elsődleges célja, hogy a pénzünk gyarapodjon, és hozamokat hozzon. Itt a biztosítási összeg pár tízezertől pár száz ezerig terjedhet, és általában csak a bentlévő pénzt kapjuk meg. (Ha a haláleseti díj 100.000 Ft, és az ügyfél haláláig maximum 80.000 ft-ot fizetett be, akkor a 100.000-et fogja megkapni a család. Viszont, ha a félretett pénz már 102.000 Ft, akkor a plusz 100.000 Ft haláleseti szolgáltatást nem kapja meg a család.) Ezek csak általánosságok, hiszen minden terméknek mások a feltételei!
Azoknak javaslom ezt a fajta megtakarítási formát, akik hosszú távban gondolkodnak, hiszen az un. Unit-linked termékeknél az első két év befizetését másként kezelik, mintha záradékolnák. Ez nem teljesen így van, de ha a harmadik évben akarunk pénzhez jutni, akkor nagyon sokat veszítünk! Az első két évben pedig ha hozzányúlunk, akkor egy forintot se kapunk vissza!
De akkor mégis miért jó ez a konstrukció? Mert hosszútávon ez az egyetlen módja annak, hogy bárki is megfelelő tőkét építsen fel magának! És ehhez nem kell gazadagnak lenni, csak ismerni kell a lehetőségeinket, illetve hogy rövid- közép- és hosszútávon milyen megtakarítási formát válasszunk!
Továbbá ezek a konstrukciók a 10 év elteltével kamatadómentesek (amennyiben egész életre szóló a szerződés, tehát nincs lejárata), és adókedvezményt is igénybe lehet venni rájuk.
A vegyes életbiztosítás a fenti kettőnek a keveréke. Áll egy befektetési részből, és egy életbiztosítási részből. Nem jó kockázati életbiztosításnak, illetve egy banki lekötés a kamataival veri a befektetési hozamokat ezeknél a konstrukcióknál. Hiszen traktorral is lehet csajozni, meg Mercedesszel is lehet szántani, de igazán az a legjobb, ha Mercedesszel hódítunk, és traktorral szántunk!
Mit kell még tudni róluk? Minden egyes 100 forintból 20-30 forintot levonnak a költségekre. Lejáratkor örülhetünk, ha az addig befizetett pénzünket visszakapjuk.
Nem lehet haragudni az ilyen ügyfelekre, akik ilyet kötöttek, sőt inkább ellenkezőleg! Meg kell dicsérni őket, hiszen fontos volt neki a saját, illetve a családjuk jövője!
Itt van ez a hatalmas pénzügyi tenger. Minden egyes termék egy kicsi halacska. Képzeljük el, hogy majd 9000 különböző -féle színű, méretű, ragadozó… hal van benne. Pontosan ezért vannak a független pénzügyi tanácsadók, hogy segítsenek Önnek eligazodni ebben a tengerben!
Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy privát pénzügyi tanácsadója legyen.
Hát kedves Zsófi, ez a poszt enyhén szólva hibás. Nem bántani akarom, de még tanuljon, mielőtt közzéteszi a véleményét.
Tudta, hogy a pénzügyi tanácsadók oldalait leginkább szakmabeliek nézegetik?
üdv: P.
[Válasz]
Kedves Péter!
Köszönöm a hozzászólást. Nem tudom, hogy a bloggal kapcsolatosan mi az, ami nem tetszik Önnek. Kérem, hogy konkrétumokat írjon. Én nyitott vagyok egy szakmai beszélgetésre- akár személyesen is- ahol a különböző szerződési feltételeket átolvasva (kockázati életbiztosítás, unit- linked, vegyes életbiztosítás) és értelmezve meg tudjuk beszélni a részleteket!
Nagyon szívesen összevetném a banki lekötési kamatokat és a pénzpiaci hozamokat egy vegyes életbiztosítás által elérhető nyereséggel!
Az utolsó kérdésére válaszolva: igen, tudtam. Hiszen én is ebből élek!
Üdv
Zsófi
[Válasz]
Gábor Válasza:
augusztus 13th, 2009 ekkor: 02:46
Kedves Zsófia!
Péternek írt válaszával, és a biztosításokról írt soraival egyetértek, de egyet nem értek:
“(Ha a haláleseti díj 100.000 Ft, és az ügyfél haláláig maximum 80.000 ft-ot fizetett be, akkor a 100.000-et fogja megkapni a család. Viszont, ha a félretett pénz már 102.000 Ft, akkor a plusz 100.000 Ft haláleseti szolgáltatást nem kapja meg a család.)”
A “plusz 100.000 Ft” hogy keletkezett?
Üdv: Gábor
[Válasz]
Zsófi Válasza:
augusztus 15th, 2009 ekkor: 16:35
Kedves Gábor!
A fenti példa elsősorban a unit-linked biztosításokra vonatkozik. Minden életbiztosítás a szerződésben rögzített feltételek szerint fizet, ha bekövetkezik a haláleset. A bejegyzésben írt esetnél 100e Ft-ot kap a család, ha ez megtörténik. Ha a szerződésnél a a halálesetig kisebb a befizetett összeg, mint 100e Ft, akkor a magasabb összeget kapják meg a hozzátartozók.
Amennyiben a befizetett pénz nagyobb, mint 100e Ft, akkor az addig befizetett pénzt kapják meg a rokonok, és a 100e Ft biztosítási összeg nem illeti meg őket.
Én a blogomban egy olyan példát hoztam fel, ahol a magasabb összeget fizetik ki a kedvezményezetteknek. A haláleset bekövetkeztével a kifizetés a következőképpen alakulhat: vagy a biztosítási összeget, vagy a szerződésben lévő pénzt fizetik ki, vagy mindkettőt. Ez minden esetben a szerződési feltételektől függ.
[Válasz]
“Az első két évben pedig ha hozzányúlunk, akkor egy forintot se kapunk vissza!”
– Ez csak az Aranyeső Extrára igaz, de ott is a 2. évben már van visszavásárlási érték. a többi unit linked már az első évben visszad 30-40%-ot
“Mert hosszútávon ez az egyetlen módja annak, hogy bárki is megfelelő tőkét építsen fel magának!”
- Miért az egyetlen mód? Szerintem ez félrevezető. Ha rendszeresen évről évre befektetési alapokba rakom a pénzem az nem jó? Vagy állampapírt vásárolok?
“Továbbá ezek a konstrukciók a 10 év elteltével kamatadómentesek (amennyiben egész életre szóló a szerződés, tehát nincs lejárata), és adókedvezményt is igénybe lehet venni rájuk.”
- nem csak who life, hanem a határozott idejű szerződésekre is vonatkozik a kamatadómentesség. Sőt. A biztosított életben létekor csak határozott idejű szerződés lejáratával juthat kamatadó mentes jövedelemhez. A kamatadómentességnek ára: a biztosítás alapú befektetéseknek komoly költsége is van.
“A vegyes életbiztosítás a fenti kettőnek a keveréke. Áll egy befektetési részből, és egy életbiztosítási részből. Nem jó kockázati életbiztosításnak, illetve egy banki lekötés a kamataival veri a befektetési hozamokat ezeknél a konstrukcióknál.”
- Azt fontos megjegyezni, hogy a vegyes életbiztosításoknál a lejárati összeg garantált. Tehát 0% hozam esetén is az ügyfél megkapja a garantált összeget. Ha összevetjük ezt a unit-linked konstrukciók esetleges 0% hozam biztosított lejárati eredménnyel, akkor bőven a vegyes kötvények felé billen a biztonságosság mérlege. Mint tudjuk, egy ilyen válságot megélve minden megtörténhet…
Az, hogy miért gyenge a befektetési eredmény a vegyes (és innentől inkább már a pontosabb díjtartalékos jelzőt használnám) életbiztosításoknál? Mivel a biztosítóknak garantálni kell a lejárati összeget, ezért tartalékokat kell képeznie, a tartalékképzésnek meg megvannak a maga törvényi előírásai. Egyszóval nem vehet belőle MOL részvényt a saját döntése alapján a biztosító, bármennyire is megérné az mindenkinek.
“Mit kell még tudni róluk? Minden egyes 100 forintból 20-30 forintot levonnak a költségekre.”
- Ezt nem értem hogy számolta ki.
A díjtartalékos életbiztosításoknak a vegyesen kívül van a lépcsőzetes kifizetésű, járadék, határozott idejű, és elérési változata is, mind mind más élethelyzetre.
Én a kevésbé szakszerű, és szakmailag alapos megfogalmazás hiánya miatt csattantam fel, amiért ezúton is elnézést kérek.
p.
[Válasz]
Zsófi Válasza:
szeptember 1st, 2009 ekkor: 20:32
Többször is kifejtettem, hogy bármikor nyitott vagyok egy személyes találkozóra, ahol részletesen belemegyünk a szakmai finomságokba. Ezt az álláspontomat most is fenntartom!
Reagálnék az Ön által írt észrevételekre, és pontosítsuk a dolgokat mindkét részről!
1. “Az első két évben pedig ha hozzányúlunk, akkor egy forintot se kapunk vissza!”
- Ez az Aranyeső Extrára igaz, de ott is a 2. évben már van visszavásárlási érték. a többi unit linked már az első évben visszaad 30-40%-ot.
A második befizetett év után ad csak vissza a biztosító 30-40%-ot. Valóban az Aranyeső Extra úgy van, ahogy Ön is írja. Természetesen vannak Unit-linkek ahol nem csak a 2. év után van visszavásárlási értéke a szerződésnek, de ez nem gyakori. Viszont vannak olyan unit- linkedek, ahol csak a harmadik év befizetése után van lehetőség visszavásárolni a szerződést.
Én külön kiemeltem, hogy ezek általánosságok, és ez minden egyes esetben függ a szerződési feltételektől!!!
2.
”Mert hosszútávon ez az egyetlen módja annak, hogy bárki is megfelelő tőkét építsen fel magának!”
- Miért az egyetlen mód? Szerintem ez félrevezető. Ha rendszeresen évről évre befektetési alapokba rakom a pénzem az nem jó? Vagy állampapírt vásárolok?
A unit- linkedek befektetési alapokba helyezik el a pénzt. A befektetési alapok pedig (portfóliótól függően ) tartalmaznak állampapírt. Természetesen Ön megteheti, hogy 1-2 max. 3 évig félreteszi a pénzét befektetési alapba, vagy állampapírt vásárol rajta. De miután egy ember átlagosan maximum 3 évre lát előre és tervez, utána az esetek 98%-ban biztos, hogy hozzá fog nyúlni, és ezáltal nem fogja elérni az eredeti célját. Az ilyen szerződéseknek a célja, hogy az ügyfél tudatosan „rákényszerítse” magát a takarékosságra. Nagyon sok családnál tapasztalom azt, hogy keresnek havi szinten 300-400 ezer forintot, és még sincs semmilyen megtakarított pénzük, mert egyszerűen kifolyik a kezeik közül. Ha egy kicsit jobban tanulmányozzuk a hazánkban lévő pénzügyi kultúrát, akkor teljesen jól látható, hogy fogyasztói társadalomban élünk, és amire csak lehet hitelt veszünk fel.
3. “Továbbá ezek a konstrukciók a 10 év elteltével kamatadómentesek (amennyiben egész életre szóló a szerződés, tehát nincs lejárata), és adókedvezményt is igénybe lehet venni rájuk.”
- nem csak who life, hanem a határozott idejű szerződésekre is vonatkozik a kamatadómentesség. Sőt. A biztosított életben létekor csak határozott idejű szerződés lejáratával juthat kamatadó mentes jövedelemhez. A kamatadómentességnek ára: a biztosítás alapú befektetéseknek komoly költsége is van.
A kamatadómentességről már régebben írtam egy bejegyzést. Miért nem jó, ha egy szerződésnek van lejárata? Mi van akkor, ha kötök egy 10 éves szerződést, és a lejáratkor minden annyira mélyen van, mint most? Akkor vagy elfogadom a kifizetett összeget (nagy veszteségekkel), vagy meghosszabbítom. Kitolom a futamidőt 5 évvel, de nekem a 13. évben szükségem van a pénzre. Akkor bizony meg kell fizetni a kamatadót. Valóban vannak olyan szerződések, amelyekbe bele van építve, hogy az 5., 10., 15. évben hozzányúlhat a pénzhez kamatadómentesen. (Ezek a szerződések nem túl gyakoriak és nem is biztos hogy kedvezőek az ügyfélnek! )
Viszont egy dolgot rosszul tud! A whole life típusú életbiztosításoknál a 10. évet követően kérhető bármikor lejárati szolgáltatás, amely alapján kamatadó mentesen felvehető a pénz.
Igen, költségei vannak a szerződésnek, ezt nem is titkoltam soha. Azonban hasonlítsuk össze a unit- linked költségszerkezetét egy saját magunk által nem ilyen szerződésbe befektetett pénz költségszerkezetével 10 vagy 15 vagy akár 25 év alatt. Igen 1-2-5 év alatt a Unit- linked szerződések költségesebbek, mint egy saját befektetés, de ezek a szerződések nem 1-2-5 évre lettek kitalálva. A másik probléma, hogy ha saját magunk fektetünk be, akkor sem biztos hogy el tudjuk elérni azokat az alapokat, amelyeket egy ilyen konstrukció felkínál nekünk.
Jelenleg az állam megszüntette 2010-től az igénybe vehető adókedvezményeket ezekre a szerződésekre. Ha csak azzal számolok, hogy még ebben az évben indít valaki egy éves 300e Ft-os szerződést, és ez az egy év után igénybe veszi a 30% maximum 100e Ft-os adókedvezményt, akkor 90e Ft-ot még kap az ügyfél. Azok akik már 2-3 éve ezt igénybe veszik, azoknak egy ilyen szerződés egyértelműen nem költségesebb. Csak ezzel sokan nem számolnak…
4. “A vegyes életbiztosítás a fenti kettőnek a keveréke. Áll egy befektetési részből, és egy életbiztosítási részből. Nem jó kockázati életbiztosításnak, illetve egy banki lekötés a kamataival veri a befektetési hozamokat ezeknél a konstrukcióknál.”
Azt fontos megjegyezni, hogy a vegyes életbiztosításoknál a lejárati összeg garantált. Tehát 0% hozam esetén is az ügyfél megkapja a garantált összeget. Ha összevetjük ezt a unit-linked konstrukciók esetleges 0% hozam biztosított lejárati eredménnyel, akkor bőven a vegyes kötvények felé billen a biztonságosság mérlege. Mint tudjuk, egy ilyen válságot megélve minden megtörténhet…
Az, hogy miért gyenge a befektetési eredmény a vegyes (és innentől inkább már a pontosabb díjtartalékos jelzőt használnám) életbiztosításoknál? Mivel a biztosítóknak garantálni kell a lejárati összeget, ezért tartalékokat kell képeznie, a tartalékképzésnek meg megvannak a maga törvényi előírásai. Egyszóval nem vehet belőle MOL részvényt a saját döntése alapján a biztosító, bármennyire is megérné az mindenkinek.
A biztosítónak megvan a törvényi háttere, hogy milyen módon kell a tartalékot képeznie. Szigorúan elő van nekik írva, hogy a biztosító pénzét milyen arányban kell állampapírokban és kötvényekben tartani!
Miért mondtam azt, hogy a vegyes életbiztosításnál az ember örülhet a végén visszakapja, azt, amit befizetett? A lejárati összeg garantált. De vegyük figyelembe a kötelező indexálást, az inflációt… ezért írtam a bejegyzésbe, hogy érdemes összevetni egy banki lekötés kamatait és egy vegyes életbiztosítás végeredményét, és a számok magukért beszélnek.
Egy Unit-linked esetén mi gátolja meg az ügyfelet abban, h állampapírban, vállalati kötvénybe, vagy pénzpiaci alapban tartsa a pénzét??? SEMMI, egész egyszerűen hajlandó nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb hozam reményében.
Péter, Önnek ott lehet igaza, hogy sajnos a piacon sokan vannak akik csak a nagy hozamokat és a nagy számokat mondják el az ügyfélnek, az ezzel járó nagyobb kockázatot már „elfelejtik” megemlíteni. Ha a felsorolt alapokat használja az ügyfél, ugyanilyen „garantált” lesz a kifizetés. Azért ne éljünk abban a tévhitben, h a biztosítónak vesztesége lehet egy vegyes életbiztosításon. Számoljunk végig egyet, és máris látjuk, h miért…
Nos, kedves Péter remélem, hogy most már érhetőbb, hogy mit miért írtam le.
[Válasz]
Kedves Zsófia!
Mindent értek, és egyet is!
Sok emberrel beszélgetek hasonló kérdésekről, és tudom, hogy örülnének, ha kifejtené, hogy értendő ez: “Ez minden esetben a szerződési feltételektől függ.” A szerződési feltételek mitől függenek? Én, magánemberként és hozzá nem értőként elérhetem a számomra legkedvezőbb feltételeket?
Üdv: Gábor
[Válasz]
Zsófi Válasza:
augusztus 26th, 2009 ekkor: 21:54
Kedves Gábor!
A szerződési feltételek mindenki számára elérhetőek a http://www.biztositasifeltetelek.hu honlapon. Itt minden információ megtalálható az egyes szerződésekről. Viszont azt nem javaslom senkinek, hogy saját maga kezdje el összehasonlítani a leírtakat, ugyanis két látszatra teljesen egyforma szerződés nagyon sok pontban eltérhet egymástól. Példának okáért beszéljünk csak a díjmentesítés fogalmáról! Míg az x biztosító azt mondja, hogy a második év befizetése után lehet csak díjmentesíteni, addig y biztosító azt mondja, hogy a második év után lehet, amennyiben a kötvényérték eléri a szerződésben foglalt minimumot. Ez csak egy példa és akkor még nem mentem bele a maradékjogokba, és a költségekbe!
[Válasz]
Kedves Zsófi!
Ősszel a kgfb-nél ajánlották nekem, hogy kössek safe line assistance biztosítást. Kicsit meglepődtem, mert nekem ez teljesen új volt. Te mit tudsz róla? Kinek éri meg ezt kötni? Van olyan ember aki ezt megkötötte? Kíváncsi lennék a véleményedre.
[Válasz]
Zsófi Válasza:
február 23rd, 2010 ekkor: 15:46
Kedves Edit!
Legjobb tudomásom szerint a szolgáltatás alapvetően jó, de cserébe egy ideig el kell magadat kötelezned
az adott biztosítótársaság felé. Természetesen ez nagyban függ a szerződés feltételeitől,
amely társaságonként változhat.
Ügyfeleim körében még nem merült fel igény ilyen vagy ehhez hasonló biztosításra,
ezért a költségszerkezetét sajnos nem ismerem.
Rövid kutakodás után ezeket találtam a neten:
http://www.uniqa.hu/uniqa_hu/cms/img/SafeLine-prosi_tcm80-340743.pdf
http://www.biztositasifeltetelek.hu/Uniqa/uniqa_0089.pdf
Remélem ez segít.
Üdv,
Zsófi
[Válasz]