Befektetés, Blog
Befektetni vagy nem befektetni?
2009 május 5 írta Zsófi · 1 Hozzászólás
Az embernek amikor a pénzügyeiről kell döntetnie, legtöbbször a megfelelő ismeretek nélkül hozza meg a döntést. Utazás közben a buszon egyre gyakrabban hallom az utasokat beszélgetni, hogy hová is érdemes a pénzüket befektetni. Sajnos a hiányos információkkal meghozott döntések elég sok pénzbe kerülnek. Ha csak egy egyszerű nyugdíjpénztárat nézek, és az egyik 1%-al jobb hozamot tud elérni, mint a másik, akkor az negyven év alatt a pénzünk másfélszeresét jelenti. Jelentős ez a hozamkülönbség? Hát persze!
Pályafutásom alatt még két ugyanolyan esettel és emberrel nem találkoztam, ezért mindig meg kell ismernem a velem szemben ülőnek az igényeit, meglévő pénzügyi kultúráit és lehetőségeit! Ezen felül még fontosnak tartom a már futó pénzintézeti kapcsolatok feltérképezését, hiszen a munka nagy részét ez teszi ki, ezen termékek optimalizálása. Ha szükség van rá, megtalálom az igényeket leginkább fedő konstrukciókat, ami ügyfeleim számára semmilyen plusz költséggel nem jár; sőt, jelentős többlethozamot vagy költségcsökkentést lehet elérni.
Tervezze meg előre a jövőjét!
Ha Ön a fiatalabb korosztályhoz tartozik és célja, hogy anyagi biztonságot teremtsen magának, családjának, akkor terveznie kell a megtakarításait, azok szükséges mértékét, és a céljaihoz illeszkedő befektetési instrumentumokat!
Meg kell vizsgálni a különféle pénzügyi kockázatokat: bevételek, azokat veszélyeztető kockázatok, a kockázatok bekövetkeztének valószínűsége. Ezek tükrében már látni fogja, mennyi hitelt szabad felvennie, mennyit tud megtakarítani … stb.
Terveznie kell, hogy mely kockázatokat milyen eszközökkel tud lefedni? Egy biztosítással, esetleg megtakarításokkal, vagy egyéb módon. Vizsgálni kell, a biztosításait: az ár érték-arány megfelelő-e, nincsenek-e átfedések a biztosítások között.
Alapszabály: a mindenkori egzisztenciánk biztonsága érdekében három alapvető dolgot kell igényeinknek, lehetőségeinknek és céljaink eléréséhez tudni- alkalmazni. Az optimális az, hogy egy hosszú távú megtakarítást éves szinten egy összegben évente egyszer fizessen be, úgynevezett unit-linked szerződés keretén belül. Ez lesz az alapja a tőkefelhalmozásnak. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön a rövidtávú és a középtávú lehetőségeken is el kell gondolkodni és főleg működtetni.
Rövidtáv: havonta vagy időszakosan rendelkezésre álló összegek elhelyezése, bankbetétben vagy pénzpiaci alapokban vagy diszkontkincstárjegyben, állampapírokban… (itt csak egy célom kell, hogy legyen: a pénzem vásárlóerejét megőrizzem likviden.)
Középtáv: a rövidtávon hathavonta összegyűjtött pénzemet már egy 10-13%-os elérhető hozamú konstrukcióba helyezzem át, ahol az alapkezelő a rövidtávon alkalmazott eszközök mellett már vállalati kötvényportfóliókat, vállalati részvényeket, vállalati részvényportfóliókat is működtet. Középtávon már az a célom, hogy a hosszú távú befektetésemben a középtávon elért hozamok úgymond besegítsenek, és ne úgynevezett direktbe a családi kasszából keljen ezeket az összegeket kivenni.
A magyar lakosság az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el konzervatív és rövid távú megtakarítási stratégiája miatt. Ez a megdöbbentő nagyságrend, hiányos pénzügyi kultúránk rovására írható. A magyar lakosság pénzének 2/3-a bankbetétekben és készpénzben van, ezáltal vagyonunk nem növekszik, sőt folyamatosan veszít az értékéből, vásárlóerejéből az inflációnak köszönhetően.
Európai összehasonlításban Magyarországon a legrosszabbak az arányok. Fontos, hogy energiáinkat, ne csak pénzkeresésre fordítsuk, hanem arra is, hogy alternatívákat keressünk pénzünk racionális elhelyezésére, fialtatására. A megtakarítások rossz szerkezete és hiánya, beláthatatlan következményekkel járhat mind az egyén, mind a vállalkozói szféra számára. Egy baleset vagy betegség miatt bekövetkezett munka- vagy keresőképtelenség esetén nem csak jövedelem esik ki, hanem a kiadások is nőnek, így az odáig megteremtett egzisztencia is veszélybe kerülhet. Ha van felhalmozás, megtakarítás, mindez enyhíthető, áthidalható.
Hát akkor mi a megoldás? Most, a XXI. században egyre fontosabb az öngondoskodás. Ennek ismeretében az éves bevételünknek maximum a 10-15%-át szabad hosszú távú befektetési alapokba irányítani. A többit, pedig a középtávba, hiszen ez lesz a későbbi hosszútávnak az alapja. Egy jól megalapozott döntéssel itt már jóformán a pénzünk dolgozik értünk.
A befektetéseknél öt alapvető szempont van, amit vizsgálni kell:
1. Mennyire biztonságos a befektetés?
2. Mennyi hozamot tud nekem hozni?
3. Mennyire rugalmas a konstrukció?
4. Mekkora a költsége a szerződésnek?
5. Egyebek.
Végül akad még egy szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: csak olyan helyre szabad elhelyezni a pénzünket, amelyet napi szinten tud mind az ügyfél, mind a tanácsadó nyomon követni. Ahhoz, hogy Önnek is ki tudjam választani a szóban forgó terméket, szükséges jobban megismerkednünk. Ezért javaslom a személyes találkozót, mert így közösen sokkal átfogóbb képet tudunk alkotni a megvalósítandó célokról, elképzelésekről és nekem is könnyebb a megoldást kidolgoznom, megtalálnom.


Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy privát pénzügyi tanácsadója legyen.
Gratulálok Zsófia, igen jól összeszerkesztett bejegyzés. Sok hasznos információt találtam benne.
[Válasz]