Blog

Mi fán terem a kamatadó?

2006. szeptember 1-től látott napvilágot eme különös állatfaj, melyet hőn szeretett honatyáink nemes egyszerűséggel csak kamatadónak neveztek el. Viccet félretéve ez igen komoly téma, ugyanis ha az ember nincs tisztában vele, akkor nem kevés pénztől eshet el. Minden bankbetét, részvény stb. után meg kell fizetni a kamatadót, ha 2006 aug.31.-e után tettük be a pénzt. Ilyenkor az elért hozam 20%-ától esünk el.
Hiába van benn a pénz 13, vagy 20 éve ,  akkor is fizetni kell.

De mi a helyzet az életbiztosításokkal?
Nagyon sok pénzügyi tanácsadó előszeretettel értékesít 20 éves lejáratú szerződéseket, mondván, hogy a 10. év után nincsen már rá kamatadó.
Ez így nem teljesen igaz! Ugyanis 20 éves szerződés esetén, ha korábban hozzá akarunk nyúlni a pénzünkhöz, akkor érvényesítenünk kell a maradékjogokat, és így meg kell fizetnünk a kamatadót. Hiába szeretné Ön a 13. vagy a 15. vagy a 19. évben a pénzét felvenni, nem teheti meg kamatadó mentesen, mert ebben az esetben érvényesíti a maradékjogokat, így a szerződés a tartam vége előtt szűnik meg vagy módosul, azaz meg kell fizetni a kamatadót.
Akkor most milyen intervallumba gondolkodjunk? Én kétféle szerződést javaslok: az egyik az vagy 10 évre vonatkozik, és akkor a lejáratkor megkapjuk a pénzünket hozamokkal együtt, a másik pedig az élethosszig tartót. Miért mert itt is hozzá tudunk nyúlni a 10 év után a pénzünkhöz, úgy, hogy nem kell kamatadót fizetni.

Idézem a törvény kamatadóról szóló paragrafusának ide vonatkozó részét:
„Az élet és nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó kamatjövedelem meghatározását a személyi jövedelemadóról szóló (többször módosított) 1997. évi CXVII. törvény 65. § (1) d) bekezdése tartalmazza:
a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.”

Hála az okos pénzügyi szakembereknek már vannak olyan konstrukciók is, ahol számoltak az olyan plusz terhekkel, mint a kamatadó, így a szerződésbe is beleépítették a kamatadómentes pénzfelvétel lehetőségét, de természetesen ezek a szerződései feltételekben előre le vannak szögezve, hogy mikor és mennyit lehet felvenni belőle. Például ha Ön köt egy 20 éves szerződést, akkor a 10. évben a felhalmozott tőke 20-30%-ához juthat hozzá, vagy mondjuk a 15. évben a bent lévő pénz 30-40%-át vonhatja ki.

És mi a helyzet Önnel? A jelenlegi konstrukciói biztosítják ezt a lehetőséget?
Ha kíváncsi rá, és szeretne többet megtudni a már meglévő vagy a jövőbeni szerződéseiről, keressen bizalommal!

Megosztás / Mentés