Bejegyzések
Utánunk a vízözön.
2010 június 13 írta Zsófi · 6 Hozzászólás
Nagyon megrendít az a helyzet, amibe sokan kerültek az árvíz miatt. Sokan váltak hontalanná, mert a házuk, életük fő műve, összedőlt, vagy le kell rombolni, mert életveszélyessé vált az áradások miatt. Nézem a képeket az interneten, és látom az elkeseredett, csalódott embereket, az összeomlott, elmosott házakat. Az első gondolat, ami eszembe jut: mi lesz ezután? Mit fognak csinálni? Ki fog ezeken a szerencsétlenül járt embereken segíteni???
Az állam? A közadakozás? Alapítványok? A biztosítók? Volt egyáltalán a házak többségének biztosítása? És ha volt is, értékén volt biztosítva a ház?
Az árvíz tipikusan az a kockázat, amivel az emberek többsége nem számol. Hallottunk már olyan esetről, amikor valakinek leégett a háza, vagy a villám csapott bele? Ezek is ugyanúgy természeti csapások, mint az árvíz, csak kisebb volumenűek, mert “csak” egyéneket érintenek. Most azonban egész közösségek, falvak, városok sínylik meg a katasztrófát, ez adja a jelenlegi helyzet különlegességét.
Biztosítási szempontból azonban azt kell, hogy mondjam, ez sem speciálisabb eset a villámcsapásnál. Havonta ugyanis nagyságrendileg 10 kg kenyér árából az összes ilyen kockázat pénzügyi következményeire jól fel lehet készülni…
Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy ma már szinte mindent biztosítunk: munkahely elvesztését, kiskutyát, plazma tv-t… Csak a saját életünket, és az életünk munkájának gyümölcsét, az ingatlanunkat nem. Vagy legalábbis messze nem megfelelően.
Kedves Olvasó, Ön hogy áll ehhez a problémához?
Biztosításokról feketén- fehéren
2009 június 9 írta Zsófi · 10 Hozzászólás
Kétlem, hogy van ma olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna legalább egy olyan esetről, mikor a biztosító nem fizetett. Ráadásul pár éve a családomban is volt erre precedens. Ha a hétköznapok emberét kérném meg, hogy alkosson véleményt a biztosítókról, nem hiszem, hogy ezt a jó ízlés határain belül tenné. De most, hogy már a vízcsapból is biztosítás folyik, így érdemes róla beszélni, mert ezek bizony a „népszerűségük” dacára nagyon fontos dolgok.
A mostani bejegyzésemben elsősorban csak az életbiztosításokkal foglalkozom, és azoknak a különböző fajtáival.
-
kockázati,
-
befektetési (un. Unit-linked),
-
vegyes életbiztosítások.
A kockázati életbiztosítást másképpen „ember casco”-nak szoktam hívni, azért, mert csak akkor fizet a biztosító, ha a káresemény bekövetkezik. Például ha Önnek olyan biztosítása van, amely akkor fizet, ha Ön kórházba kerül, és amint ez bekövetkezik, fizet a biztosító. De ha Ön 20 éven keresztül nem élvezi a kórházak vendégszeretetét, akkor egy forintot se fog kapni.
Én azt javaslom, hogy egy sima kockázati életbiztosítással mindenki rendelkezzen. Ez azért fontos, mert ha bekövetkezik a baj, akkor nagyon sok pénzünkbe kerülnek a gyógyszerek, az orvosok, stb. Ezekre a dolgokra a mindennapjainkban nem költünk, általában nem is gondolunk. És itt még nem is beszéltem arról, mi történik akkor, ha a fizetésünk esik ki, és van egy nagyobb hitelünk!
A befektetéssel egybekötött életbiztosításoknak az elsődleges célja, hogy a pénzünk gyarapodjon, és hozamokat hozzon. Itt a biztosítási összeg pár tízezertől pár száz ezerig terjedhet, és általában csak a bentlévő pénzt kapjuk meg. (Ha a haláleseti díj 100.000 Ft, és az ügyfél haláláig maximum 80.000 ft-ot fizetett be, akkor a 100.000-et fogja megkapni a család. Viszont, ha a félretett pénz már 102.000 Ft, akkor a plusz 100.000 Ft haláleseti szolgáltatást nem kapja meg a család.) Ezek csak általánosságok, hiszen minden terméknek mások a feltételei!
Azoknak javaslom ezt a fajta megtakarítási formát, akik hosszú távban gondolkodnak, hiszen az un. Unit-linked termékeknél az első két év befizetését másként kezelik, mintha záradékolnák. Ez nem teljesen így van, de ha a harmadik évben akarunk pénzhez jutni, akkor nagyon sokat veszítünk! Az első két évben pedig ha hozzányúlunk, akkor egy forintot se kapunk vissza!
De akkor mégis miért jó ez a konstrukció? Mert hosszútávon ez az egyetlen módja annak, hogy bárki is megfelelő tőkét építsen fel magának! És ehhez nem kell gazadagnak lenni, csak ismerni kell a lehetőségeinket, illetve hogy rövid- közép- és hosszútávon milyen megtakarítási formát válasszunk!
Továbbá ezek a konstrukciók a 10 év elteltével kamatadómentesek (amennyiben egész életre szóló a szerződés, tehát nincs lejárata), és adókedvezményt is igénybe lehet venni rájuk.
A vegyes életbiztosítás a fenti kettőnek a keveréke. Áll egy befektetési részből, és egy életbiztosítási részből. Nem jó kockázati életbiztosításnak, illetve egy banki lekötés a kamataival veri a befektetési hozamokat ezeknél a konstrukcióknál. Hiszen traktorral is lehet csajozni, meg Mercedesszel is lehet szántani, de igazán az a legjobb, ha Mercedesszel hódítunk, és traktorral szántunk!
Mit kell még tudni róluk? Minden egyes 100 forintból 20-30 forintot levonnak a költségekre. Lejáratkor örülhetünk, ha az addig befizetett pénzünket visszakapjuk.
Nem lehet haragudni az ilyen ügyfelekre, akik ilyet kötöttek, sőt inkább ellenkezőleg! Meg kell dicsérni őket, hiszen fontos volt neki a saját, illetve a családjuk jövője!
Itt van ez a hatalmas pénzügyi tenger. Minden egyes termék egy kicsi halacska. Képzeljük el, hogy majd 9000 különböző -féle színű, méretű, ragadozó… hal van benne. Pontosan ezért vannak a független pénzügyi tanácsadók, hogy segítsenek Önnek eligazodni ebben a tengerben!
Minek fizessünk kétfelé?
2009 április 9 írta Zsófi · 1 Hozzászólás
Egyre többször csörren meg a telefonom, hogy segítsek a bajba jutott ügyfeleken, mert már nem bírják fizetni a hitelüket. Az egyik nagyon jó barátnőm is hasonló szituációban volt. Mondtam neki, hogy üljünk le beszélni, nézzük meg mit tehetünk. A reakciója mindig elutasító volt. Később kétségbeesésében felhívott, hogy “mit tegyek”, de akkor már késő volt.
Most nem a bedőlt hitelekről szeretnék írni. Ha valaki hitelt vesz fel, a bank automatikusan kötelezi arra, hogy kössön lakás vagy ingatlanbiztosítást. Ma a budapesti lakosok többsége vagy panelban, vagy pedig társasházban lakik. A legtöbb hitelfelvevővel köttetnek biztosítást, viszont azt senki nem mondja el nekik, ha a lakóépület rendelkezik tömbbiztosítással, akkor nem kell külön lakásbiztosítást is kötniük. Itt azért éves szinten már pár tízezer forintos plusz kiadásról beszélünk, amit tudnánk jobb dolgokra is költeni, mint csak úgy kidobni az ablakon.
Tételezzük fel, beüt egy káresemény, beázik a lakás. Ilyenkor mit teszünk? Legtöbben bejelentik ezt mind a biztosító felé, mind pedig a közös képviselő felé. Csak hogy nagyon sokan nem tudják, hogy ha ezt megteszik, akkor még biztosítási csalásért fel is jelenthetik.
Azt javaslom mindenkinek, hogy a lakóhelyén keresse fel a közös képviselőt, és érdeklődje meg, hogy van- e tömbbiztosítása a társasháznak. Amennyiben igen, abban az esetben elég csak a lakásban lévő ingóságokra biztosítást fizetni. Minek fizessünk ugyanazért a szolgáltatásért kétfelé, amikor csak egyfelől kaphatunk pénzt, ha valami történik?
Ha Ön szeretné, hogy a biztosításai rendben legyenek, keressen bizalommal!
Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy privát pénzügyi tanácsadója legyen.