Bejegyzések
Olvasói javaslat. Lakáshoz jutás nehézségei.
2011 december 28 írta Zsófi · Írjon véleményt
December elején egyik hölgy olvasómtól kaptam a következő levelet.
“Kedves Zsófia!
Olvastam a honlapját, láttam egy két filmet, amelyben szerepel.
Olvastam a blog egy részét. Nem mindet.
Én elhiszem, hogy az országban sok embert foglalkoztat a devízahitelek megemelkedése, mert sokan nem tudják fizetni és vagy eljött már az a pillanat, hogy bedőlnek, vagy félnek tőle.
A véleményem az, hogy sok ember felelőtlenül vett fel 10-20 millió forintot, mert azt hitte, hogy mindig ilyen olcsó marad. Arról senki nem beszél, hogy mennyit megspóroltak akkoriban, mennyivel kevesebbet fizettek, mint a forint hitelnél, most meg sajnáltatják magukat.
Én inkább azt sajnálnám, aki most szeretne lakást venni, de nem tud, mert nagyon bonyolult lett a helyzet. Hitelt felvenni nagyon nehéz és magasok a kamatok. Már mindenki óvatos és bizalmatlan.
Tudna a blogjában írni arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan lehet ma elindulni lakást vásárolni esetleg Fundamentás alapokon?
Köszönettel
J.J Budapestről”
Kedves J.J.!
Sok mindennel egyetértek Önnel. Szintén vallom, hogy sok ember felelőtlenül vett fel 10-20 millió forintot. Amiről pedig sosem beszélnek valóban igaz: vagyis, akik devizahitelt fizettek, a forint alapú hiteleknek a törlesztőrészletének közel a felét megspórolták.
Míg korábban egy millió forint 20 évre havi 7 e Ft volt, ha valaki chf hitelt vett fel, ezzel szemben pedig forinthitelnél közel a duplája volt havonta a fizetnivaló. Nem olyan régen fordultak meg a számok, hogy a chf, vagy eur, ypn hitelek törlesztője többe kerül, mint a forint alapú.
Most ha egy fiatal lakást szeretne magának vásárolni, mindenképpen minimum 25%-os önerővel kell rendelkeznie. Ami azt jelenti, hogy egy 10 millió forintos lakásnál ez 2,5 milliót tesz ki.
Ezt csak tőkeépítéssel lehet előteremteni. A 2009-es év elején írtam egy tanulmányt, ahol kifejtem, hogy rövid, közép és hosszútávon milyen befektetési instrumentumokat használunk. A tanulmány ITT érhető el.
Üdvözlettel:
Szopper Zsófia
Az arany, mint befektetés
2011 október 4 írta Zsófi · Írjon véleményt
Ha meghalljuk ezt a szót, hogy arany szinte ne lenne ember a földön, akinek a szemei előtt képzeletben ne jelenne meg egy szép arany ékszer, vagy egy kinyitott ajtajú széf, amiben aranyrudak sorakoznak sorba. Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém, a periódusos rendszer 79. eleme. Vegyjele Au. Latin neve: Aurum.
Az arany már az emberiség fejlődésénél, az egyes evolúciós állomásoknál már nagy szerepet töltött be. Kezdetben még csak áru és cserekereskedelem volt, ahol az arany egyre többször jelent meg mint fizetőeszköz. A középkorban az államok egyre inkább áttértek a monetáris gazdaságpolitikára, amelynek a lényege aranypénzrendszer. Olyan monetáris rendszer, melyben egy ország pénzének értéke a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével egyenlő és a belső valuta meghatározott mértékben aranyra váltható bankjegyek formáját ölti. Az arany őrzésének már akkor kockázati voltak, ezért szép lassan megjelentek a bankok, akik pénzért cserébe őrizték az aranyat. Ez mindenkinek jó volt, mert az ember a pénzért árut tudott venni. És a banknak is jó volt, mert ott volt a fedezete.
Majd az aranytartalékokért folytatott harc következtében megjelentek az államok, amelyek adósságaik finanszírozása érdekében a saját jegybankjuknak pénznyomtatási privilégiumot adtak, az államadósság finanszírozásáért cserébe.
Egyre szélesebb körben érdeklődnek az emberek az arany, mint befektetési forma iránt. Míg öt évvel ezelőtt a kisbefektetők nem fordítottak kellő figyelmet a nemesfémre, addig most már a hektikusan mozgó gazdaságban sokan fordulnak az arany felé, mert biztos és értékálló. Azzal a ténnyel nem lehet vitatkozni, hogy az arany árfolyama folyamatosan emelkedik, de biztos, hogy mégis mindenkinek ez a legmegfelelőbb befektetési lehetőség???
Egy válságos időszakban semmilyen garancia nincsen arra nézve, hogy az arany jól teljesít, jól fog hozni. A túlzott félelem akár olyan mértékű aranyvásárlási lázat is eredményezhet, amely elképzelhetetlen magasságokba repíti a nemesfém árfolyamát és túlértékelt lesz, miközben a megemelkedett kereslet hátterében a történelmi háttér és bizalom áll. Mindezt meg tudja változtatni bármilyen más befektetési lehetőség, amint a piac megélénkül.
Milyen kockázatok övezik az arany befektetést?
A legfőbb probléma az, hogy az aranynak nincs igazán mögöttes értéke, nem fizet kamatot, és nem ígér jövőbeni kifizetést. Az arany legfőbb értékét a nemesfémbe vetett hitünk adja meg. Ha csökken a hitünk (pl.: 80-as, 90-es években), az arany ára sokáig eshet. A túlzott aranyba vetett bizalom pedig egy idő után az árak irreális (akár a papírpénz inflációját is meghaladó) szintre drágíthatja a fémet, amely akár egy újabb lufi kialakulást is előidézheti.
Ha már mindenképpen eldöntöttük, hogy aranyba szeretnénk befektetni, akkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy kézzel fogható fizikai aranyat szeretnénk, vagy pedig „papíraranyat” azaz befektetési jegyek formájában szeretnénk hozzájutni. A papír aranyat inkább a fiatal spekulánsok veszik, míg a fizikai aranyat a konzervatív, idősebb befektetők válasszák.
Spekulációra nem való ez a befektetés, ellenben arra tökéletesen alkalmas, hogy a pénzünk vásárlóerejét megőrizzük.
A piacon akár már havi 50 eurótól, vagy havi 10 ezer forinttól elérhetőek az aranyalapú megtakarítási programok! Évi 600 euróról, vagy 120 ezer forintról beszélünk. Ha valaki ezt a pénzt leköti a bankba, akkor évente kap rá 2-3%-os kamatot euróban, vagy pedig 4-6%-ot forintban! Senki ne higgye azt, hogy azért bárki is kamatot fog fizetni nekünk, mert aranyban tartjuk a pénzünket! Itt még csak a banki lekötés lehetőségeit boncolgattuk, nem beszéltem arról, hogy mi van akkor, ha valaki befektetési alapba helyezi el a pénzét! Az éves elérhető hozamok 3-tól 15%-ig terjednek átlagosan hosszabb távon a kockázatvállalás mértékétől függően.
A fenti ábrán jól kivehető, hogy 1997 augusztus végétől 2011 nyaráig nominálisan 354%-ot tudott az aranyon realizálni egy befektető, míg egy vegyes alappal (melynek egyharmadát részvények alkotják, a többit fix kamatozású kötvények, döntően állampapírok diszkontkincstárjegyek, jelzáloglevelek, stb.) 437%-os nominális hozamot érhettünk el. (a fenti grafikon valós adatokat tartalmaz, forrás: Bloomberg).
Az arany mivel nem fizet kamatot, és nem ígér jövőbeli kifizetést, magas kamatok mellett kevésbé vonzó, hiszen olyankor más befektetési instrumentum felé fordulnak a befektetők. Alacsony kamatok mellett viszont a költségek is csökkenek, vagyis például a 0 százalék körüli kamat, vagy negatív kamat (pl.: Svájc) szintek mellett nem okoz érdemi veszteséget az arany tartása például a betétekkel szemben.
Arany vásárlásakor az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
- csak és kizárólag befektetési aranyat 999.9 ezrelék finomságú aranyat vásároljunk „Good Delivery” minősítéssel!
- aki befektetési aranyat vesz és ad el, annak a 16%-os árfolyam és nyereségadót meg kell fizetnie
- az adózás szempontjából a fizikai arany előnye nyilvánvaló az arany befektetési lehetőségek közül, hogy nem üzletszerű tevékenység esetén, a vétel és eladás közti árfolyam-emelkedésen elért nyereség (ha van ilyen) nem adózik
- csak az1 gfeletti arany áfa mentes a törvény értelmében!
- biztonságos helyen kell tartani (a banki széfek általában 2 millió forintra vannak biztosítva, ez közel 200g arany tárolására nyújt biztosítékot)
Fontos megemlíteni, hogy az aranykereskedelmet nem ellenőrzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és a befektetőket sem védi az Országos Betétbiztosítási és az Országos Befektető-védelmi Alap sem. Egy bankbetétnél 50.000 euróig, míg egy befektetési alapnál 100.000 euróig garantálják a befektetésünk kifizetését egy esetleges krach bekövetkezése esetén!
Mindent figyelembe véve elmondható, hogy az arany portfolió kiegészítésnek nagyon jó, de a befektetéseink tekintetében fontos a több lábon állás! Csak és kizárólag olyan ember fektessen aranyba, aki nem az utolsó nehezen félretett párszáz ezer forintját szeretné biztonságban tudni!
Ha az ember vagyoni portfolióját nézzük, akkor oda nagyon sok minden belefér. Ilyen pl.: a befektetési alap, a részvény, a kincstárjegy, festmény, műkincs, ingatlan… ebbe a portfolióba az arany kiegészítésnek belefér, de ne ebbe tartsuk a megtakarításaink döntő többségét! Nem javasolt az összes megtakarított pénzünket csak és kizárólag aranyban tartani, hiszen ennek a megtakarítási instrumentumnak is vannak kockázatai, amelyekkel nem biztos, hogy előre számolunk
Bank kontra Ön – Duna TV Családbarát élő műsorában
2011 március 2 írta Zsófi · Írjon véleményt
Az MTV is a nyugdíjról kérdezett
2011 február 2 írta Zsófi · Írjon véleményt
Az MTV január 20.-án leadott jelfogó című műsorában arról kérdeztek, hogy mi várható a nyugdíjrendszer alakulását illetően. A riportban rajtam kívül még Magyarország legnagyobb pénztárszövetségének, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is nyilatkozatot tett.
Fontos tudni, hogy az interjú során cég nevét helytelenül tüntették fel GoldenGate Kft.-nek, helyesen Golden Gate Global Zrt.
Ha a beágyazott videó nem látható, itt megtekintheti.
Szopper Zsófia pénzügyi szakértő TV2 magellán
2011 január 19 írta Zsófi · Írjon véleményt
A TV2 magellán című műsorában Szopper Zsófia Kökény Attila várható nyugdíjáról beszélt.
Sokan gondolják úgy, hogy ez csak egy rossz vicc. Mindenki döntse el maga, hogy megéri e időben gondoskodni magunkról, vagy legalább előre tervezni.
A riportban többek között arról esik szó, hogy mit kell tennünk a havi 200E forintos állandó bevétel (nyugdíjhoz) eléréséhez. Természetesen az egy másik kérdés és az adásban erről nem esik szó, hogy mely pénzügyi termékek, konstrukciók alkalmasak igazán egy örökölhető, átruházható privát nyugdíjalap megteremtéséhez.
Ön milyen munkát vállalna el havi 3865 Ft-ért?
2010 július 29 írta Zsófi · 9 Hozzászólás
Egy elég gyakori eset kapcsán döntöttem úgy, hogy matekozzak egy kicsit.
A napokban egy jó ismerősöm keresett meg azzal, hogy végre sikerült eladni a balatoni nyaralóját. Lett némi pénze, amivel szeretett volna valamit kezdeni. Ő a lekötésre gondolt, mert más lehetőségeket nem igazán ismert.
Összedugtuk a fejünket, osztottunk, szoroztunk és a következőkre jutottunk: ha valaki leköt 1,000,000 Ft-ot fél évre, akkor 5,75%-os kamatot kap rá, azaz 28,968 Ft-ot. Természetesen ebből még az Állambácsi felé is be kell fizetni a 20%-ot, ami azt jelenti, hogy 5,797 Ft-al megint szegényebbek vagyunk.
A fennmaradó összeget, ha lebontjuk, akkor 3865 Ft-ot hoz nekünk egy hónapban az 1,000,000 forintunk. Mennyi is éves szinten az infláció, ha az elmúlt 5 év átlagát nézzük? Kb. 6% évente?
Íme néhány alternatíva, hogy mi mindent tudunk kezdeni a havi kamattal:
- 1,5 órát tanulhatunk idegennyelvet egy magántanárnál
- a fodrász levágja a hajunkat (de a festésre már nem futja)
- vehetünk rajta két teniszjegyet
- 3-4 alkalommal meg tudunk enni egy kétfogásos menüt ebédre a helyi kifőzdében
- tudunk venni egy középkategóriás férfi inget
- esetleg 1 pár kínai cipőt
- 5-6 pipereholmit (szappan, dezodor, sampon…)
- 12 db BKV-jegyet
- kb. 10 liter benzint
- 55 palack ásványvizet (abban az esetben, ha a 70ft-osat vesszük meg, és nem a drágábbat).
És ami a legérdekesebb! A minimálbér összege 2010-ben 73,500 Ft. Közel 19 millió forintot kell havonta(!) lekötnünk, hogy a kamatokból a minimálbért megkeressük!
Ön mit kezdene ezzel a havi 3865 forinttal?
Milyen állást vállalna el ennyi pénzért?
A nagybetűs BEFEKTETÉS
2009 november 23 írta Zsófi · Írjon véleményt
A visszajelzésekből és a megkeresésekből úgy éreztem, hogy érdemes egy kicsit alaposabban körbejárnom a befektetés témát, ugyanis csak nagyon kevesen tudják, hogy pontosan mi az.
Amint barátok közötti beszélgetésben, vagy a hétköznapi beszédben elhangzik ez a bűvös szó, egyből követi egy olyan standard mondat, hogy nincs pénzem. Pedig legtöbben nem is sejtik, hogy a befektetés sokkal többől áll, mint gondolnánk.
Eleinte jó ötletnek bizonyult megkérdezni a Google-t hogy mi a véleménye a befektetésről, a keresés után rögtön többmillió találatot hozott ki. De amikor a befektetés definíciójára kerestem rá, már nem jártam ekkora sikerrel. Mindössze egyetlen egy pdf dokumentumot találtam, amely a befektetés definícióját hivatott leírni. Természetesen a keresés még nem ért véget, tovább kutattam különféle online lexikonokban, értelmező szótárakban, hogy felfedjem végre a befektetés szó valódi tartamát, eddig sikertelenül.
Végül megkértem a legjobb barátaimat, hogy írják le, mi jut az eszükbe a befektetés szó hallatán. Ezekből a számomra legszimpatikusabb így hangzott: „üzleti haszonszerzés”.
És ekkor esett le: valójában mindannyian befektetők vagyunk a XXI. században! Valaki pénzt, valaki időt és energiát, míg mások tudásukat, munkájukat, erejüket fektetik be rövid, közép vagy hosszútávra akár életük végéig is…
Példának okáért én elmegyek egy nyelvtanfolyamra, képzem magamat. Ez esetben a fent említett dolgok közül elég sokat fektetek be azért, hogy a jövőben ápolhassam a kapcsolataimat idegen nyelven is, vagy akár egy céget képviselhessek külföldön, de mindenképpen a tudásomat gyarapítom. Vagyis a jövőm érdekében építem önmagamat.
A befektetésekben (befektetési alapokban) félretett pénz az egyik legbiztonságosabb spórolási forma, avagy annak a módszernek a rövid megfogalmazása, hogyan hagyjuk, hogy a pénzünk dolgozzon helyettünk. Nyugaton az emberek nem a bankba kötik le a pénzüket 3 havonta, hanem befektetési alapokban helyezik el közép vagy hosszútávon. Magáról a befektetések működéséről, törvényi hátteréről egy későbbi bejegyzésben fogok bővebben írni.
Részletesen le fogom vezetni, hogy miként lehetséges az, hogy havi pár tízezres megtakarítással egy jelentős tőkét építsen fel magának ma bárki Magyarországon.
Végül megkérdezném Önt kedves Olvasó, hogyan definiálná a befektetés szót? Mi jut róla eszébe?
Euró-s alapú befektetések
2009 május 25 írta Zsófi · 10 Hozzászólás
Mikor a forint és az euró árfolyama ennyire szélsőséges skálán mozog, joggal merül fel, hogy miben érdemes tartani a pénzüket euróban, vagy forintban? A válasz egyértelmű: forintban! De hát miért? Az euró az egy egységes pénz, amit szinte egész Európában használnak, pontosan arra való, hogy valamilyen terméket, vagy szolgáltatást vásárolhassunk rajta, és nem pedig, hogy nyerészkedjünk, hasznot hozzunk a deviza árfolyamkülönbségekből.
Nagyon sok ügyfelem a közelmúltba (1-2 éven belül) kötött eurós befektetést, mondván, hogy az majd sokkal jobb lesz, amikor mi is bevezetjük majd az egységes fizetőeszközt. A napokban is belefutottam egy ilyen szerződésbe. Az ügyfél forintban kapja meg a fizetését, viszont neki euróban kell befizetnie a díjat, tehát ott már van egy átváltási költség. Kicsit jobban megnéztem az összeállított portfóliót és a befektetési alapok több mint fele ténylegesen nem is euróban van nyilvántartva. Az esetek többségében később a befizetett eurót visszaváltották forintra, (olyan befektetési alap volt, ahol forintban tartják nyilván a pénzt) tehát ott újfent van egy újabb átváltási költség, amit nem kérdés, hogy kivel fizettetnek meg.
Ha valaki eurós befektetésben gondolkodik, akkor forduljon szakemberhez! A fenti példa is azt mutatja, hogy eurós szerződésnél is lehet forintban befektetni, és forint alapú szerződésnél is lehet eurós portfóliót választani.
Ha ezek után Önben maradtak még nyitott kérdések a már meglévő szerződéseivel kapcsolatban, keressen bizalommal!
Befektetni vagy nem befektetni?
2009 május 5 írta Zsófi · 1 Hozzászólás
Az embernek amikor a pénzügyeiről kell döntetnie, legtöbbször a megfelelő ismeretek nélkül hozza meg a döntést. Utazás közben a buszon egyre gyakrabban hallom az utasokat beszélgetni, hogy hová is érdemes a pénzüket befektetni. Sajnos a hiányos információkkal meghozott döntések elég sok pénzbe kerülnek. Ha csak egy egyszerű nyugdíjpénztárat nézek, és az egyik 1%-al jobb hozamot tud elérni, mint a másik, akkor az negyven év alatt a pénzünk másfélszeresét jelenti. Jelentős ez a hozamkülönbség? Hát persze!
Pályafutásom alatt még két ugyanolyan esettel és emberrel nem találkoztam, ezért mindig meg kell ismernem a velem szemben ülőnek az igényeit, meglévő pénzügyi kultúráit és lehetőségeit! Ezen felül még fontosnak tartom a már futó pénzintézeti kapcsolatok feltérképezését, hiszen a munka nagy részét ez teszi ki, ezen termékek optimalizálása. Ha szükség van rá, megtalálom az igényeket leginkább fedő konstrukciókat, ami ügyfeleim számára semmilyen plusz költséggel nem jár; sőt, jelentős többlethozamot vagy költségcsökkentést lehet elérni.
Tervezze meg előre a jövőjét!
Ha Ön a fiatalabb korosztályhoz tartozik és célja, hogy anyagi biztonságot teremtsen magának, családjának, akkor terveznie kell a megtakarításait, azok szükséges mértékét, és a céljaihoz illeszkedő befektetési instrumentumokat!
Meg kell vizsgálni a különféle pénzügyi kockázatokat: bevételek, azokat veszélyeztető kockázatok, a kockázatok bekövetkeztének valószínűsége. Ezek tükrében már látni fogja, mennyi hitelt szabad felvennie, mennyit tud megtakarítani … stb.
Terveznie kell, hogy mely kockázatokat milyen eszközökkel tud lefedni? Egy biztosítással, esetleg megtakarításokkal, vagy egyéb módon. Vizsgálni kell, a biztosításait: az ár érték-arány megfelelő-e, nincsenek-e átfedések a biztosítások között.
Alapszabály: a mindenkori egzisztenciánk biztonsága érdekében három alapvető dolgot kell igényeinknek, lehetőségeinknek és céljaink eléréséhez tudni- alkalmazni. Az optimális az, hogy egy hosszú távú megtakarítást éves szinten egy összegben évente egyszer fizessen be, úgynevezett unit-linked szerződés keretén belül. Ez lesz az alapja a tőkefelhalmozásnak. Ahhoz, hogy ez hatékonyan működjön a rövidtávú és a középtávú lehetőségeken is el kell gondolkodni és főleg működtetni.
Rövidtáv: havonta vagy időszakosan rendelkezésre álló összegek elhelyezése, bankbetétben vagy pénzpiaci alapokban vagy diszkontkincstárjegyben, állampapírokban… (itt csak egy célom kell, hogy legyen: a pénzem vásárlóerejét megőrizzem likviden.)
Középtáv: a rövidtávon hathavonta összegyűjtött pénzemet már egy 10-13%-os elérhető hozamú konstrukcióba helyezzem át, ahol az alapkezelő a rövidtávon alkalmazott eszközök mellett már vállalati kötvényportfóliókat, vállalati részvényeket, vállalati részvényportfóliókat is működtet. Középtávon már az a célom, hogy a hosszú távú befektetésemben a középtávon elért hozamok úgymond besegítsenek, és ne úgynevezett direktbe a családi kasszából keljen ezeket az összegeket kivenni.
A magyar lakosság az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el konzervatív és rövid távú megtakarítási stratégiája miatt. Ez a megdöbbentő nagyságrend, hiányos pénzügyi kultúránk rovására írható. A magyar lakosság pénzének 2/3-a bankbetétekben és készpénzben van, ezáltal vagyonunk nem növekszik, sőt folyamatosan veszít az értékéből, vásárlóerejéből az inflációnak köszönhetően.
Európai összehasonlításban Magyarországon a legrosszabbak az arányok. Fontos, hogy energiáinkat, ne csak pénzkeresésre fordítsuk, hanem arra is, hogy alternatívákat keressünk pénzünk racionális elhelyezésére, fialtatására. A megtakarítások rossz szerkezete és hiánya, beláthatatlan következményekkel járhat mind az egyén, mind a vállalkozói szféra számára. Egy baleset vagy betegség miatt bekövetkezett munka- vagy keresőképtelenség esetén nem csak jövedelem esik ki, hanem a kiadások is nőnek, így az odáig megteremtett egzisztencia is veszélybe kerülhet. Ha van felhalmozás, megtakarítás, mindez enyhíthető, áthidalható.
Hát akkor mi a megoldás? Most, a XXI. században egyre fontosabb az öngondoskodás. Ennek ismeretében az éves bevételünknek maximum a 10-15%-át szabad hosszú távú befektetési alapokba irányítani. A többit, pedig a középtávba, hiszen ez lesz a későbbi hosszútávnak az alapja. Egy jól megalapozott döntéssel itt már jóformán a pénzünk dolgozik értünk.
A befektetéseknél öt alapvető szempont van, amit vizsgálni kell:
1. Mennyire biztonságos a befektetés?
2. Mennyi hozamot tud nekem hozni?
3. Mennyire rugalmas a konstrukció?
4. Mekkora a költsége a szerződésnek?
5. Egyebek.
Végül akad még egy szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: csak olyan helyre szabad elhelyezni a pénzünket, amelyet napi szinten tud mind az ügyfél, mind a tanácsadó nyomon követni. Ahhoz, hogy Önnek is ki tudjam választani a szóban forgó terméket, szükséges jobban megismerkednünk. Ezért javaslom a személyes találkozót, mert így közösen sokkal átfogóbb képet tudunk alkotni a megvalósítandó célokról, elképzelésekről és nekem is könnyebb a megoldást kidolgoznom, megtalálnom.
Jelentős árfolyamveszteséggel juthat a pénzéhez az, aki ingatlanalapba fektetett be.
2009 március 23 írta Zsófi · Írjon véleményt
Közel fél év után április 6-ától kezdenek fizetni az ingatlanalapok azoknak a befektetőknek, akik szeretnék kivonni a pénzüket a befektetési alapból- hangzott el a Magyar Rádió egyik műsorában.
Viszont a jelen gazdasági helyzetben nagyon nagy veszteséggel lehet kiszállni belőlük. Átlagosan 15-35% közötti lehet a mínusz, amit elkönyvelhet magának az, aki ingatlanalapba fektetett be. A befektetők éppen ezért azt kérik a a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége)elnökétől, hogy a november 24-i árfolyamon legyenek kifizetve. Erre azonban az esélyük egyenlő a nullával.
Tavaly ősszel amikor elkezdtek zuhanni az árfolyamok, akkor a bankoknak is elapadtak a forrásaik. És kitaláltak, hogy betétgyűjtést fognak csinálni, hogy pénzhez jussanak. Átlagosan 12-13%-ot ígértek a lekötött betétekre, és a lakosság erre felbuzdulva rohamosan elkezdte kivonni a pénzét a befektetésekből, ás áthelyezte a bankbetétekbe.
Az ingatlanalapoknak vagyonuk legalább 15%-át likvid eszközökben kell tartani, azaz olyan befektetésben, ami gyakorlatilag azonnal pénzzé tehető. A pénzkivonás miatt azonban ez az előírt 15% alá csökkent.
November 7-én a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közbelépett. Befagyasztotta másfél hétig az ingatlanalapok jegyeinek kereskedését.
Viszont az alapkezelők a visszaváltási megbízások teljesítését a korábbi 3 munkanapról, 90 forgalmazási napra módosították. Szintén ez idő alatt törvénymódosítással lehetőség nyílt arra, hogy zártvégűvé alakulhassanak a nyílt végű ingatlanalapok. Ez azt jelenti, hogy amikor lejárt a PSZÁF kereskedési tilalma, november 24-től hiába szerették volna kivenni az alapokból a pénzüket a befektetők, már csak azt a választ kapták, hogy 90 forgalmazási nap múlva juthatnak pénzhez. Ez pedig a munkaszüneti napok és az ünnepnapok miatt négy és fél hónapot jelent. Vagyis a bankok megsegítik az alapjaikat.
Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy privát pénzügyi tanácsadója legyen.