Bejegyzések
Minek fizessünk kétfelé?
2009 április 9 írta Zsófi · 1 Hozzászólás
Egyre többször csörren meg a telefonom, hogy segítsek a bajba jutott ügyfeleken, mert már nem bírják fizetni a hitelüket. Az egyik nagyon jó barátnőm is hasonló szituációban volt. Mondtam neki, hogy üljünk le beszélni, nézzük meg mit tehetünk. A reakciója mindig elutasító volt. Később kétségbeesésében felhívott, hogy “mit tegyek”, de akkor már késő volt.
Most nem a bedőlt hitelekről szeretnék írni. Ha valaki hitelt vesz fel, a bank automatikusan kötelezi arra, hogy kössön lakás vagy ingatlanbiztosítást. Ma a budapesti lakosok többsége vagy panelban, vagy pedig társasházban lakik. A legtöbb hitelfelvevővel köttetnek biztosítást, viszont azt senki nem mondja el nekik, ha a lakóépület rendelkezik tömbbiztosítással, akkor nem kell külön lakásbiztosítást is kötniük. Itt azért éves szinten már pár tízezer forintos plusz kiadásról beszélünk, amit tudnánk jobb dolgokra is költeni, mint csak úgy kidobni az ablakon.
Tételezzük fel, beüt egy káresemény, beázik a lakás. Ilyenkor mit teszünk? Legtöbben bejelentik ezt mind a biztosító felé, mind pedig a közös képviselő felé. Csak hogy nagyon sokan nem tudják, hogy ha ezt megteszik, akkor még biztosítási csalásért fel is jelenthetik.
Azt javaslom mindenkinek, hogy a lakóhelyén keresse fel a közös képviselőt, és érdeklődje meg, hogy van- e tömbbiztosítása a társasháznak. Amennyiben igen, abban az esetben elég csak a lakásban lévő ingóságokra biztosítást fizetni. Minek fizessünk ugyanazért a szolgáltatásért kétfelé, amikor csak egyfelől kaphatunk pénzt, ha valami történik?
Ha Ön szeretné, hogy a biztosításai rendben legyenek, keressen bizalommal!
Ki is az ÜGYFÉL valójában?
2009 április 5 írta Zsófi · Írjon véleményt
Mostanság egyre gyakrabban találok a postaládámban különféle szórólapokat, hogy ingyen hitel. BAR lista nem akadály! Párszor már megkerestek telefonon pénzügyi tanácsadó cégektől, hogy ingyenes, kötelezettségmentes, kötetlen beszélgetésre menjek el. Én ezt mindig meg is tettem, mert kíváncsi voltam rá, hogy hogyan dolgoznak mások.
A beszélgetés általában a cégbemutatóval vette kezdetét, és a munkamódszerük felvázolásával folytatódott (volt aki egy egész füzetet vett elő, volt aki csak egy A4-es lapra firkált… ). Mikor a cégbemutató végére ért, elhangzott egy furcsa mondat: „Ez természetesen Önnek egy forintjába sem fog kerülni!”. Ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy akkor ő vajon miből él? Vagy most ismerkedtem meg Teréz Anya reinkarnációjával?
Mielőtt a kérdésemre választ kaphattam volna, már folytatta is tovább az általános sablonnal, hogy “viszont egy fizetségünk van, de ez nem pénzbeli”. Ajánlásokat kértek, 10-15-20 ismerős/jóbarát nevét és elérhetőségét. Olyan szituáció is volt, amikor azt mondtam, hogy én nem adok ajánlást, akkor felállt a tanácsadó és ott hagyott. Ez nagyban minősíti az adott céget! De hogy ne csak rossz tapasztalatokat említsek, olyan szituáció is volt, amikor valóban emberként kezelt a tanácsadó, és nem csak egy potenciális ügyfelet látott bennem.
A tényleges tanácsadásra is sor került. Kivétel nélkül minden egyes esetben egy befektetést akartak nekem eladni, mondván, hogy az a legjobb. Persze soha nem támasztották alá ezt az állításukat számokkal. Minden egyes befektetéshez tartozott egy életbiztosítás is. Ezt törvény írja elő, ugyanis biztosító csak biztosítást árulhat. A befektetések kivétel nélkül biztosítói termékek, ezért van bennük kockázati biztosítás (néhány tízezer ft-os haláleseti díj).
Szerencsére mára már a piaci verseny és a gazdasági helyzet megköveteli, hogy a tanácsadó kellőképpen felkészült legyen mind szakmailag, mind emberileg. Hosszú távon csak az képes érvényesülni a szakmában, aki őszintén és készséggel segít az embereken és nem alacsonyodik le egy újabb „pénzügyi tanácsadó” jelmezbe bújt biztosításközvetítővé.
Annál nagyobb elismerés nincsen, mint amikor már a tanácsadót keresik fel a leendő ügyfelek, hogy segítséget kérjenek tőle. Ez a mutatója annak, hogy ki végzi jól a munkáját és kinek kell még sokat fejlődnie.
Visszatérve a beszélgetésünkre a tanácsadóval, a végén nem kötöttünk szerződést. Megállapodtunk abban, hogy még keressük egymást és barátilag váltak el útjaink.
Azóta is várom a hívást. No de akkor miről is szól az élethosszig tartó szervízszolgáltatás? Mert a legtöbben ezt hirdetik magukról. Vagy ez csak arra vonatkozik, aki szerződést is köt?
De akkor most ki is az ügyfél valójában?
Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy privát pénzügyi tanácsadója legyen.