Bejegyzések

Egyre népszerűbbek az osztrák hitelek

A jelen gazdasági helyzet hatására sokan körülnéztek a szomszédos országokban, hogy ki és milyen feltételekkel kaphat hitelt. Az eredmény igen megdöbbentő volt, ugyanis a környező országokban az euró alapú hitelek kezelési és egyéb költségei jóval kedvezőbbek, mint hazánkban.
Ennek köszönhetően rengetegen vesznek fel ausztriában hitelt, mivel odakint eleve euróban folyósítják a béreket. Ellenben idehaza adódhat némi gond azoknál, akik forintban kapják a fizetésüket. Az osztrákok elég türelmesek azon ügyfeleikkel, akik nem tudják fizetni a hitelt az árfolyam ingadozások miatt. Többször is leülnek tárgyalni a hitelfelvevővel, megpróbálnak kompromisszumra jutni, és csak a legvégső esetben mondják fel a hitelt.
Még az ilyen emberséges hozzáállás mellett is sok hitel lett felmondva a bankok által az elmúlt időszakban.

Jelentős árfolyamveszteséggel juthat a pénzéhez az, aki ingatlanalapba fektetett be.

Közel fél év után április 6-ától kezdenek fizetni az ingatlanalapok azoknak a befektetőknek, akik szeretnék kivonni a pénzüket a befektetési alapból- hangzott el a Magyar Rádió egyik műsorában.
Viszont a jelen gazdasági helyzetben nagyon nagy veszteséggel lehet kiszállni belőlük. Átlagosan 15-35% közötti lehet a mínusz, amit elkönyvelhet magának az, aki ingatlanalapba fektetett be. A befektetők éppen ezért azt kérik a a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége)elnökétől, hogy a november 24-i árfolyamon legyenek kifizetve. Erre azonban az esélyük egyenlő a nullával.

Tavaly ősszel amikor elkezdtek zuhanni az árfolyamok, akkor a bankoknak is elapadtak a forrásaik. És kitaláltak, hogy betétgyűjtést fognak csinálni, hogy pénzhez jussanak. Átlagosan 12-13%-ot ígértek a lekötött betétekre, és a lakosság erre felbuzdulva rohamosan elkezdte kivonni a pénzét a befektetésekből, ás áthelyezte a bankbetétekbe.

Az ingatlanalapoknak vagyonuk legalább 15%-át likvid eszközökben kell tartani, azaz olyan befektetésben, ami gyakorlatilag azonnal pénzzé tehető. A pénzkivonás miatt azonban ez az előírt 15% alá csökkent.

November 7-én a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) közbelépett. Befagyasztotta másfél hétig az ingatlanalapok jegyeinek kereskedését.
Viszont az alapkezelők a visszaváltási megbízások teljesítését a korábbi 3 munkanapról, 90 forgalmazási napra módosították. Szintén ez idő alatt törvénymódosítással lehetőség nyílt arra, hogy zártvégűvé alakulhassanak a nyílt végű ingatlanalapok. Ez azt jelenti, hogy amikor lejárt a PSZÁF kereskedési tilalma, november 24-től hiába szerették volna kivenni az alapokból a pénzüket a befektetők, már csak azt a választ kapták, hogy 90 forgalmazási nap múlva juthatnak pénzhez. Ez pedig a munkaszüneti napok és az ünnepnapok miatt négy és fél hónapot jelent. Vagyis a bankok megsegítik az alapjaikat.

Még sincs válság?

A kereskedelmi szektorban még nem igazán lehet érezni a gazdasági válság hatásait. Az emberek ugyanúgy költekeznek, és az eladott áruk forgalma nem igazán csökkent az első negyedévben. Viszont a minőséget már kevesen választják, és egyre több ember veszi meg az akciós vagy olcsó terméket.

A szolgáltatói szektorban azért már eléggé érezhető a recesszió. A különböző szolgáltatásokat egyre kevesebben veszik igénybe. Folyamatosan csökken a kihelyezett hitelek és személyi kölcsönök száma. Ezzel szemben az emberek a hitelkártyájukat nem csak vásárlásra használják (amire eredetileg is ki lettek találva), hanem készpénzfelvételre is, ami azt mutatja, hogy az emberek a mindennapi megélhetésükhöz használják. Ez nem igazan jó, hiszen egy hitelkártyának általában 35-50% közötti kamata van.

Mi fán terem a kamatadó?

2006. szeptember 1-től látott napvilágot eme különös állatfaj, melyet hőn szeretett honatyáink nemes egyszerűséggel csak kamatadónak neveztek el. Viccet félretéve ez igen komoly téma, ugyanis ha az ember nincs tisztában vele, akkor nem kevés pénztől eshet el. Minden bankbetét, részvény stb. után meg kell fizetni a kamatadót, ha 2006 aug.31.-e után tettük be a pénzt. Ilyenkor az elért hozam 20%-ától esünk el.
Hiába van benn a pénz 13, vagy 20 éve ,  akkor is fizetni kell.

De mi a helyzet az életbiztosításokkal?
Nagyon sok pénzügyi tanácsadó előszeretettel értékesít 20 éves lejáratú szerződéseket, mondván, hogy a 10. év után nincsen már rá kamatadó.
Ez így nem teljesen igaz! Ugyanis 20 éves szerződés esetén, ha korábban hozzá akarunk nyúlni a pénzünkhöz, akkor érvényesítenünk kell a maradékjogokat, és így meg kell fizetnünk a kamatadót. Hiába szeretné Ön a 13. vagy a 15. vagy a 19. évben a pénzét felvenni, nem teheti meg kamatadó mentesen, mert ebben az esetben érvényesíti a maradékjogokat, így a szerződés a tartam vége előtt szűnik meg vagy módosul, azaz meg kell fizetni a kamatadót.
Akkor most milyen intervallumba gondolkodjunk? Én kétféle szerződést javaslok: az egyik az vagy 10 évre vonatkozik, és akkor a lejáratkor megkapjuk a pénzünket hozamokkal együtt, a másik pedig az élethosszig tartót. Miért mert itt is hozzá tudunk nyúlni a 10 év után a pénzünkhöz, úgy, hogy nem kell kamatadót fizetni.

Idézem a törvény kamatadóról szóló paragrafusának ide vonatkozó részét:
„Az élet és nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó kamatjövedelem meghatározását a személyi jövedelemadóról szóló (többször módosított) 1997. évi CXVII. törvény 65. § (1) d) bekezdése tartalmazza:
a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét. Nem tekinthető azonban az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült.”

Hála az okos pénzügyi szakembereknek már vannak olyan konstrukciók is, ahol számoltak az olyan plusz terhekkel, mint a kamatadó, így a szerződésbe is beleépítették a kamatadómentes pénzfelvétel lehetőségét, de természetesen ezek a szerződései feltételekben előre le vannak szögezve, hogy mikor és mennyit lehet felvenni belőle. Például ha Ön köt egy 20 éves szerződést, akkor a 10. évben a felhalmozott tőke 20-30%-ához juthat hozzá, vagy mondjuk a 15. évben a bent lévő pénz 30-40%-át vonhatja ki.

És mi a helyzet Önnel? A jelenlegi konstrukciói biztosítják ezt a lehetőséget?
Ha kíváncsi rá, és szeretne többet megtudni a már meglévő vagy a jövőbeni szerződéseiről, keressen bizalommal!

Hol is érdemes tartani a pénzünket?

A jelenlegi gazdasági helyzetben elgondolkodtató, hogy a megtakarításainkat és a megspórolt pénzünket hol érdemes elhelyezni. A párna alatt eddig is biztonságban volt, noha nem hozott semmit.
A legújabb pénzügyminiszteri törvényjavaslatban (1996. évi CXII. törvény módosítása) a betétbiztosítási összeghatár nagyságát emelték fel, arra az esetre ha valamelyik pénzintézet csődbe menne.
„A javaslat szerint az Országos Betétbiztosítási Alapból a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 13 millió forintig fizeti ki kártalanításként, az önrész pedig megszűnik.” Ez annyit jelent, hogy az állam 13 millió forint felett nem vállal garanciát a bent lévő pénzre függetlenül attól, hogy egy vagy több banknál van elhelyezve a pénzünk.
Devizabetét esetén pedig a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik az összeghatárnak a megállapítása.

Tehát az állam mindenféleképpen arra ösztönzi az embereket, hogy bankbetétbe kössék le a pénzüket. Ez rövid távon a lehető legjobb megoldásnak bizonyul.

De mi van akkor, ha valaki hosszútávon is szeretné megfialtatni a pénzét?

A későbbiekben fogok még részletesen foglalkozni a témával.

Rémhírek?

Mostanság elég sok pletykát hallani, hogy az OTP csődbe megy, befagyasztják a bankbetéteteket stb, stb. 2008 októberében elkezdett zuhanni az OTP részvények árfolyama. A közel 1500 Ft-os részvényekből még a háziasszonyok is „shoppingoltak”. A pénteki nap folyamán a Budapesti Értéktőzsdén elindultak felfelé az OTP részvények árfolyamai a brókerek legnagyobb örömére.

Ez nagyon jó, de akkor most mi a helyzet pontosan a bankbetétekkel?

Csak egy rémhír volt miszerint a bankbetétek kifizetését befagyasztanák március 13-án. A Népszabadság egyik cikkében a nagy bankok nyilatkoztak a forgalmukról, és hogy az emberek hogyan is álltak ehhez a hírhez. Az írásban egyértelműen olvasható, hogy eddig átlagos napi forgalmat bonyolítottak le és az emberek egyáltalán nem estek pánikba. Így a bankok továbbra is élvezhetik ügyfeleik bizalmát.

Induló blog

Kedves Látogató!

A mai napon elindítom a blogomat, ahol különféle gazdasági hírek és a szakmával kapcsolatos érdekességek lesznek majd olvashatóak.

Első bejegyzésnek egy kicsit a jelen gazdasági helyzetről írnék.  Napjainkban már a vízcsapból is a gazdasági válság és az államcsőd folyik. A ma.hu internetes portálon keresgélve megtaláltam Gyurcsány Ferenc egyik nyilatkozatát, amelyben pontosan erről beszél. “[...] Azaz az államcsőd emlegetését nem nagyon tudom másnak gondolni, mint rossz ízű, megalapozatlan, helyenként rossz szándékú hangulatkeltésnek” – mondta a miniszterelnök.

NO COMMENT…

Jó olvasást!